SAJ�T �R�S

Mint tudjuk, a n�k a a II. vil�gh�bor� v�g�re v�vt�k ki a teljes egyenjog�s�got a f�rfiakkal (emancip�ci�), ami mag�ba foglalta a tulajdonjogot (ugyanis addig nem volt), a tanul�s jog�t a fels�oktat�sban, a politikai jogegyenl�s�get, �s elterjedtek a n�i munk�k, a n�k is mehettek dolgozni, nem csak a h�zimunk�t v�gezt�k.

�rdekess�gk�ppen: az�rt nem akart�k a f�rfiak, hogy a n�k tanuljanak, mert azt gondolt�k r�luk, hogy nem k�pesek elsaj�t�tani magasabb szint� tudom�nyokat!

Honnan ered ez a viszony?
M�g az �skorra ny�lik vissza a t�rt�net, amikor a f�rfiak vad�sztak, a n�k pedig gy�jt�gettek, �s nevelt�k a gyerekeket. Az egyenjog�s�g el�tt ugyeb�r a f�rfiak dolgoztak, �k mentek el otthonr�l, �s a n�k v�gezt�k a h�zimunk�t, foglalkoztak a gyerekekkel. Teh�t ha j�l megn�zz�k, a k�r�lm�nyeken k�v�l semmi se v�ltozott.
Viszont: ez a viszony, az elt�r� �letm�d azt eredm�nyezte, hogy a n�ket (mivel nem csin�ltak igaz�b�l semmit, csak otthon dolgoztak) lebecs�lt�k, �s tulajdonk�ppen ez mind a fizikai k�l�nbs�gekre vezethet� vissza. Az�rt a f�rfiak vad�sztak, mert a n�k gyeng�k voltak. Ez okozta eddig az �sszes t�rsadalmi k�l�nbs�get a k�t nem k�z�tt. Hiszen ha belegondolunk, k�nny� afelett uralkodni, akin�l er�sebb vagyok, nem?

Az ,,uralomnak" m�g most is �rezz�k a hat�sait
Nyilv�n �vezredek szok�sait nem k�nny� levetnie az emberis�gnek (vagyis a f�rfiaknak), �s m�g mindig vannak olyan dolgok, amikre azt mondj�k, hogy ,,Ez csak egy n�!". Ezenk�v�l sokszor tapasztalhatjuk a n�k megal�ztat�s�t, p�ld�ul a porn�iparban �s a mag�n�letben is, az aut�vezet�sn�l (ami m�g a kisebb gond), amikor egy f�rfi azt mondja, ,,A n� a konyh�ba val�", �s a t�rsadalmi l�gk�rben lehet �rezni, hogy sok f�rfinak nem tetszik, hogy a n�k felemelkedtek, �s jobbak egyes f�rfiakn�l, vagy csak sim�n len�zik �ket. (Pl. olvastam egy posztot valahol, amiben feltett�k a k�rd�st, hogy h�ny n�i tud�st ismersz (mert abb�l kevesebb van). Na vajon mi�rt van olyan kev�s, mikor nem hagyt�k �ket tanulni? R�ad�sul sok n�t nem is vonzanak a tudom�nyok annyira, mint a f�rfiakat, �s ebb�l m�r egyb�l azt gondolj�k, m�g mindig, hogy nem is �rten�nek hozz�.)

Ez egy tipikus n�, vagy f�rfi 
- halljuk, hogyha m�r egy megszokott, az adott nemre jellemz� tulajdons�ggal ker�l�nk szembe. Szerintem minden ember m�s �s m�s, de vannak olyan jellemvon�sok, amik k�l�n�sen kir�vnak a t�bbi k�z�l, �s m�r nem egyszer tal�lkoztunk vel�k, de nem mindenkire jellemz�ek! De mindenre megvan az ok, hogy mi�rt �gy alakult ki.
Hisztiss�g -  a n�k sokkal ny�ltabban fejezik ki az �rzelmeiket, mint a f�rfiak, akik ink�bb magukban tartj�k. Ez t�rsadalmi elv�r�s, hiszen a f�rfiakat arra nevelik, hogy ne s�rjanak, ne f�ljenek, stb, �gy megtanulj�k, hogy hogyan tudj�k nem kimutatni az �rz�seiket. Viszont egy n�nek semmilyen �rzelem kimutat�sa nem sz�gyen, mert egy n�re n�zve az �rzelmess�g nem negat�v tulajdons�g. A hisztiz�s a teljes el�gedetlens�g jele egy dologgal kapcsolatban, �s a fesz�lts�get ezzel a cselekv�ssel tudj�k levezetni, m�g a f�rfiak fizikailag vezetik le, pl. r�vernek az asztalra.
V�s�rl�sm�nia - mindk�t nemnek vannak v�gyai, a n�k ink�bb ruh�t, sminket, kr�meket szeretn�nek, m�g a f�rfiak ink�bb m�szaki cikkeket. Tulajdonk�ppen a f�rfiak egyszerre k�ltenek el annyit, mint egy n� t�bb v�s�rl�s alkalm�val. Teh�t ez a feltev�s nem jogos!
Bunk�, h�tlen f�rfi - azok a n�k mondj�k ezt a f�rfiakra, akik m�r tal�lkoztak ilyen f�rfiakkal. Pedig ez nem �gy van, ahogy a n�kn�l is van olyan, aki h�s�ges, �lete v�g�ig kitart a p�rja mellett, �s olyan is, aki ennek az ellenkez�je.
Minden tulajdons�g szem�lyis�gf�gg�!

Mi�rt adnak a n�k a k�ls�re?
Nagyon egyszer� a v�lasz, egyr�szt a f�rfiak miatt, mivel hogy egy j�l �lt�z�tt n� elnyerheti a f�rfiak szimp�ti�j�t (ugyanis tudjuk, hogy nekik sem mindegy, mit visel�nk). M�sr�szt maguknak �s a t�bbi n�nek is meg akarnak felelni, �s a n�k egym�s ruh�ja alapj�n k�nnyen tudnak �t�lkezni, szerintem. Egy ruha tudja t�kr�zni, hogy milyenek vagyunk, ha j�l v�lasztunk.